AZ ESZTERGOMI PRÍMÁSI PALOTA TÖRTÉNETE
Strigonium Antiquum VII.
sorozatszerkesztő: Hegedűs András
kötetszerkesztő: Hegedűs András
felelős kiadó: Magtár Művészeti Alapítvány, Pannonhalma
fotó: Mudrák Attila
kiadás éve: 2008



TARTALOM
Az esztergomi érsekek egykori rezidenciái (Hegedűs András)

A főszékesegyház mellé építendő rezidencia tervei (Istvánffy Miklós)

Az „új Jeruzsálem” felépítésének gondolata

Visszatérés az ősi székvárosba

Kopácsy József és a szerényebb kivitelezés koncepciója

Scitovszky János, az építkezés folytatója

Simor János és a bazilika befejezése

Palota kápolna

Az új rezidencia története az érseki városban
(Istvánffy Miklós)

Az épület mint jezsuita kollégium

Átmeneti időszak: az épület iskola, majd helynökségi székhely szerepben

A prímási palota ideiglenes használatban

Az épület állandó rezidenciává válik

A prímási palota kiegészül

A palota bővítése Lippert József tervei szerint

Az esztergomi prímási palota átépítésének folyamata

A kivitelezésben résztvevő mesterek és az épületbővítés jelentősége

A XX. századi átalakítások és felújítások rövid áttekintése

Az esztergomi prímási palota helye Lippert József munkásságában



Az esztergomi Prímáskert története (Borsodi Zsófia)

A kert története a Simor-féle átépítés előtt

A Simor-féle átalakítás

A zöld szalon

Az épület leírása, bemutatása
(Istvánffy Miklós)

Az utcai homlokzat

A dunai homlokzat

Az oldalhomlokzat

A belső udvarok

Az épület belső tagolása és belsejének leírása

A díszlépcsőház

A reprezentatív termek

Az épület eredeti állapotban megmaradt
XIX. századi helyiségei


A prímási palotában elhelyezett gyűjtemények

Keresztény Múzeum (Kontsek Ildikó)

Prímási Levéltár (Hegedűs András)

Érseki Simor Könyvtár (Hegedűs András)


DR. ERDŐ PÉTER BÍBOROS, PRÍMÁS, ESZTERGOM-BUDAPESTI ÉRSEK AJÁNLÁSA A KÖTET ELEJÉN:
Az esztergomi prímási palota azon kevés magyarországi paloták közé tartozik, melyek megőrizték külső és belső kialakításukat, berendezésüknek és felszerelésüknek jelentős részét, ugyanakkor eredeti rendeltetésüknek megfelelő szerepet töltenek be napjainkban is. Bár története nem tekint vissza több évszázados múltra, mégis szervesen illeszkedik azoknak az egykori – esztergomi, nagyszombati és pozsonyi – érseki székházaknak a sorába, melyek a főpapi egyházi és közéleti munka, ügyintézés és reprezentáció részeként hivatottak voltak egyrészt az Egyház követelményei szerint biztosítani a kormányzati munka feltételeit, másrészt kifejezni Magyarország prímásainak a
hazai egyházi- és közéletben betöltött rangját és szerepét.
Az épület nem csupán egyházkormányzati, hanem tudományos és kulturális központ is, hiszen itt található a Keresztény Múzeum, a Prímási Levéltár és az Érseki Simor Könyvtár. Az épület és a gyűjtemények története szoros egységet alkot. Jól példázza ezt az tény, hogy a kiválóan megépített raktárak vasspalettái óvták meg a II. világháború belövéseitől a könyvtár és levéltár kincseit.
A jelen kötet elsőként vállalkozik arra, hogy a palota felépítésének 125. évfordulóján részletesen ismertesse az érseki rezidencia történetét, bemutatva a jelenlegi épületet és a benne működő gyűjteményeket. Örömmel bocsátom tehát útjára e könyvet, mely jobban megismerteti velünk múltunkat és meglévő értékeinket.

A rezidencia homlokzata a neoreneszánsz átépítés előtt