74,2 x 41,6 Az egykori oltár szárnyainak belső oldalán, mustrás aranyháttér előtt párosával ábrázolt férfiszentek sorakoztak (55.68, 55.69, 55.70), azonosításuk azonban bizonytalan. A szárnyak külső oldala és a merevszárnyak Zürich város védőszentjeinek, Felixnek, Regulának és Exuperantiusnak legendájából vett jeleneteket mutattak. A négy, eredetileg mozgószárnyhoz tartozó oltártábla közül háromnak mindkét, kettéfűrészeléssel szétválasztott oldala, valamint a négy merevszárnytábla van a Keresztény Múzeum tulajdonában. A mozgószárnyakhoz tartozó negyedik oltártábla egykori külső oldala a bécsi Belvedere gyűjteményében található (Inv. 4978), belső oldala lappang. A táblák többsége tehát szétfűrészelt vagy sorvasztott és körülvágott; ez (is) magyarázza a köztük levő méretkülönbséget. Proveniencia A sorozatból az 55.52 és 55. 53 számú a Zichy-gyűjteményből került a Fővárosi Képtárba, majd a Szépművészeti Múzeumba, onnan pedig 1937-ben csere útján a Keresztény Múzeumba (az okolicsnói főoltár predellájának Fájdalmas Máriát és Evangélista Szent Jánost ábrázoló két töredékéért cserébe). A többi tábla Ipolyi Arnold gyűjteményéből származik, aki, Fraknói Vilmos ismeretei szerint, Kassa környékén vásárolta őket. 55.68: “105. Két szent püspök; egyik Szt. Márton a koldussal, aranyalapon, XV. sz. vége. Deszkán.” (Lakatos-Balla 278) Restaurálás: 1956 - Varga Dezső Bibliográfia: Fraknói Vilmos: “Ipolyi Arnold képgyűjteménye” , Új Magyar Sion 2 (1871): 365–77. – Bihar Vármegye 1898, 77. – Gerevich 1924, 24. – O. Benesch: Die Fürtserzbischöfliche Gemäldegalerie in Gran. Belvedere 14. 1929. 69. – Otto Benesch: Der Meister des Krainburger Altars. Die Wiener Tafelmalerei im Zeitalter Friedrich III. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte VII 1930, 186. – Genthon 1932, 86-87. – Gerevich Tibor: A lengyel és a magyar művészet kapcsolatai. Magyarország és Lengyelország. Szerk. Huszár K. Budapest - Warszawa 1936, 121. – Csánky Dénes: A gyűjtemények gyarapodása. A Régi Képtár. In: Az O.M. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei VIII 1937, 172-173. – Guy de Tervarent: Les énigmes de l’art du Moyen Age. I. Paris 1938, 15-16. – Genthon 1948, 36-38, 41. – Thieme- Becker XXXVII 1950, 92 (K. Oettinger). – Radocsay 1955b, 116-117, 351. – Stange XI. 1961, 51. – Radocsay Dénes: Gótikus festmények Magyarországon (Gotische Tafelmalerei in Ungarn . – Gothic Panel painting in Hungary) Budapest 1963, 23, 24. kat. sz. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964 134-136, 137-138. – Mucsi 1973, 11. – Mucsi 1975, 15, 16. – Walter Nigg: Felix und Regula. Fretz-Wasmuth. Zürich 1967. – Pigler Andor: Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest 1967, 431. – Cecile Ramer: Felix, Regula und Exuperantius. Ikonographie der Stifts- und Stadtheiligen Zürichs. In: Mitteilungen der Antiquarischen Gesellschaft in Zürich, Bd 47. Zürich 1973, 5-40. – Wütrich L: Cecile Ramer: Felix, Regula und Exuperantius. Ikonographie der Stiftsund Stadtheiligen Zürichs. Rezension. In: Zeitschrift für Schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte XXXI (1974) 61. – Vaculik, K: Gotické umenie Slovenska. Zvolen, 1975 (Kiáll. kat.), 50-51. – Baum, Elfirede: Katalog des Museums mittelalterlicher österreichischer Kunst (Österreichische Galerie Wien). Katalog I. Wien-München 1971, 161-162. – Marcel Chicoteau: The Journey to Martyrdom of Saints Felix and Regula c.a. 300 AD (A Study of Sources and Significance). Brisbane 1984. – Die Züricher Stadtheiligen Felix und Regula. Zürich, Hochbauamt 1988. (Kiáll. kat.), 65. – Die Ritter. Burgenländische Landesaustellung. Güssing - Eisenstadt 1990, 312. (55.69). – Cséfalvay 1993, 189-191 (Végh János). - Lakatos-Balla 278. Kiállítva: 55.51-57 Zürich, Schweizerisches Landesmuseum 1988 dec - 1989. márc. 55.69: Burg Güssing 1990 május 4. - 1990 október 28.