107,5 x 59 x 0,8 cm (táblaméret keret nélkül) 115 x 65 (kerettel) A Királyok imádásának jelenete az eredetileg mindkét oldalán festett szárnytábla belső, a szárnyasoltár ünnepi nézetéhez tartozó oldalát díszítette. A kettéfűrészeléssel leválasztott, hétköznapi nézethez tartozó hátoldalon A tizenkét éves Jézus a templomban-jelenet (ltsz. 55.23) volt látható. A kompozíció, az arctípusok, a szereplők mozdulatai, a térábrázolás jellege Hans Pleydenwurff festői környezetét idézik. Képünk közeli stiláris analógiája egy, a kronachi Fränkische Galerie-ban őrzött, azonos témájú festmény (MA3419), amelyet Pleydenwurff segédjének vagy családtagjának attribuált a kutatás, valamint egy, a Wartbergi mesterként emlegetett festő 1460-70 környékére datált Királyok Imádása kompozíciója (Kremsmünster, Stiftsgalerie). Az analógiák jól mutatják az Aranyosmarótról Esztergomba jutott táblák stíluskapcsolatait: Pleydenwurff környezetének hatása minden bizonnyal bécsi közvetítéssel érte el a festőt. Proveniencia Aranyosmarót r.k. plébániájától 1913 - 1916 között vásárolta a szétfűrészeléssel leválasztott, A tizenkét éves Jézust a templomban ábrázoló, egykori hátoldalával, valamint két másik táblaképpel (ltsz 55.20-21) együtt 1000 aranykoronáért Csernoch János prímás (v.ö. érseki hivatal iktatókönyve). 1911 előtt a négy tábla az aranyosmaróti plébánián függött. Könnyen elképzelhető, hogy a Migazzi-kastélyból kerültek a plébániára, és Migazzi Kristóf több más műtárggyal együtt, Bécs környékén vásárolta őket. Restaurálás: 1985 Madarassy Walter és Hernády Szilvia (Királyok Imádása) Bibliográfia: Divald Kornél: Csúcsíveskori szárnyasoltárok Bars és Túróc vármegyében. A M. Mérnök és Építész-Egyl. Közlönye, 45(1911), 54. – Divald Kornél: Magyarország Csúcsíveskori szárnyasoltárai, II. Bp. 1911, 41. – Divald Kornél: Bars és Hont vm-i kutatások. Múzeumi és Könyvtári értesítő V. 1911, 162. – Gerevich 1916, 553. – Lepold-Homor 1924, 96. – Benesch 1929, 68. – Genthon 1932, 50. – V. Wagner: Gotické tabul'ové maliarstvo na Slovensku. Turciansky Sväty Martin 1942, 19 (a németlipcsei főoltár festőjétől). – Genthon 1948, 26. – Radocsay 1955b, 63, 114, 257. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 124 (a tiroli festészethez áll közel). – Mucsi 1975, 11. – Die Heiligen Drei Könige. Mythos, Kunst und Kult. Hg. Manuela Beer, Iris Metje et al. Ausstellung Museum Schnütgen, Köln - München 2015, 256-257 (Sarkadi Nagy)