94 x 60 cm (festett felület) 104 x 71 (kerettel) Az aranyosmaróti plébániáról a Keresztény Múzeumba került, mindkét oldalán festett táblakép, valamint az eredetileg vele egyazon oltárhoz tartozó, 55.21 leltári számú, Szent Jakab apostol lefejezését ábrázoló szárnytábla eredeti használati helye ismeretlen. A korábban az Aranyosmaróti I. mesternek tulajdonított festményeket, stílusuk alapján a korábbi szakirodalom részben a Borbála-oltár mestere követőjének (Labuda 1983), részben alsó ausztriai műhelynek tulajdonította (Cséfalvay 1993 - Török Gy.). Aranyosmarót templomának középkori berendezéséhez való tartozását egyelőre semmi sem igazolja. Elképzelhető, hogy a Migazzi-kastélyból került a plébániára és Migazzi Kristóf több más műtárggyal együtt, Bécs környékén vásárolta. Proveniencia: Aranyosmarót r.k. plébániájától 1913 - 1916 között vásárolta párdarabjával (55.21) és két másik táblaképpel (55.22-23) együtt 1000 aranykoronáért Csernoch János prímás (vö. érseki hivatal iktatókönyve). 1911 előtt a négy tábla az aranyosmaróti plébánián függött. Könnyen elképzelhető, hogy Migazzi Kristóf magángyűjteményéből származnak. Restaurálás: 1959 Varga Dezső, 1985 Laurentzy Mária és Hernády Szilvia. Bibliográfia: Divald Kornél: Magyarország csúcsíves kori szárnyasoltárai, II. Bp. 1911, 540, 44-45. – Divald Kornél: Bars és Hont vármegyei kutatások. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő 5 (1911), 162. – Gerevich 1916. 553. – Gerevich 1928, 212-213. – Genthon 1932, 48-49, 31-32. – Csánky Miklós: A szepesi és sárosi táblaképfestészet 1460-ig. Budapest 1938, 37. – Genthon 1948, 24-25. – Radocsay 1955b, 96, 257-258. – Mojzer 1958, 5. – Boskovits-Mojzer-Mucsi 1964, 126. – Mucsi 1975, 10. – Adam Labuda: Wrocławski ołtarz św. Barbary i jego twórcy: studium o malarstwie śląskim połowy XV wieku. Poznan 1984,185. – Cséfalvay 1993, 176 (Török Gyöngyi). – Pozsony 2003, 261, 704 (M. Bartlová)