"... És ím a fényből, mely előmbe tódul; egy új láng vált ki, és láttam, hogy ebben sugár, nekem tetszeni akaró, gyúl. Szép Beatricém szemei felettem már édes egyezését megmutatták, s így, mint előbb, kérdésre tüzesedtem: "Óh, elégítsd ki vágyam indulatját, üdvözült szellem, s bizonyítsd be, kérlek, hogy tükrözöd már elmém gondolatját!" S erre, ki újan tűnt elém, a lélek mélyéből, ahonnan imént dala áradt, szólt, mint ki örül mások örömének ..." (Dante Alighieri: Isteni színjáték, részlet) (Babits Mihály fordítása)