"... Beatrice fölnézett: én szemébe. S hamarabb, mint a nyíl az íj fokára fekszik és surran tova már a légbe: fönn voltam, ahol szemem új csodára kellett csavarni; s Beatrice, mert ő rálátott lelkem legkisebb zugára, rámnézett, oly vidáman, mint megejtő szépségben: "Gondolj hálával az Úrra, mert már az első csillagig emelt ő! ..." (Dante Alighieri: Isteni színjáték, részlet) (Babits Mihály fordítása)